A hazautam kicsit kalandosra sikerült, hála a Deltának. Ne repüljetek velük, ennyi a tanácsom. Mindegy, 26-án délben landoltam Ferihegyen! Nagyon jó érzés újra itthon lenni!
Az utolsó munkanapon, az iskola végén a kollégáim búcsúebédet szerveztek nekem. Kaptam ajándékokat, és ettem egy utolsó friss halas tálat. Furcsa érzés volt a végén elköszönni mindenkitől.
Hogy a vadvilág is elbúcsúzzon tőlem, két szarvas látogatta meg a kertünket egyik este. Nézelődtek, szaglásztak, aztán visszahúzódtak a fák közé.Már eltelt 3 hét, amióta hazajöttem, azóta folyton tervezem, hogy elmesélem, hogyan teltek az utolsó napok Amerikában. Van néhány fényképem, amelyeket meg szeretnék osztani Veletek. Bár időm nagy részét azzal töltöttem, hogy megpróbáltam mindent összecsomagolni (a reptéri súlykorlátozással persze volt bajom bőven...) és az összes kedves baráttól elköszönni. Ezen kívül történt még pár apróság. Például elmentem vadvízi evezni és hasonlók. Nem beszélve arról, hogy amióta hazajöttem, parti parti hátán örvendezhetek a családommal és a barátaimmal, hogy végre újra itthon vagyok!
Bejegyzések
