Nagyon nagy élmény volt a New Yorkban töltött 2 és fél nap. Remélem, tavasszal is el tudok menni, ahogy terveztem. Meglátjuk.
Ő az első bevándorló, aki lábat vetett Ellis Islanden.
Ez a nő a "Magyar immigrant"... Mármint nem én, hanem a képen látható nő.
Az előcsarnok egyik oldalán rengeteg fotót állítottak ki - portrék az első bevándorlókról. Ez alá a kép alá az volt írva, hogy romániai. Echte székely arc, nem?
Ez a felirat egyszerűen szenzációs!
Ilyen hajókon jöttek a bevándorlók. Titanic.
Biztos voltam benne, hogy nem kell sokáig keresnem magyar dolgokat. Max. 3 percig tartott magyar útlevélre lelni.
Remek múzeumot alakítottak ki. Ezt a karikatúrát imádtam. Uncle Sam mindenkit befogad.
Ellis Island. Ez a hall a Titanicból volt ismerős, asszem.
Ez is olyan ritka látvány. Talán minden New Yorkban játszódó film kezdődik így? Csak a fejek nélkül.
És mostmár testközelben. A Statue of Liberty. Gondoltam, lefotózom, úgyis kevesen tették még meg előttem.
Szegény immigránsok, ez kemény lehetett.
És a háttérben - igen - a Szabadságszobor! A kompra szállás pont olyan volt, mintha repülőre szálltunk volna. Biztonsági kapu, motozás, cipőlevétel...
A New York-i Tőzsde. Küldtem pár pozitív gondolatot felé, hátha meglendül a világgazdaság. De az is lehet, hogy ehhez én kevés vagyok. Azért megpróbáltam. :-)
Ez a Sphere-szobor eredetileg az ikertornyoknál volt. Kicsit megolvadt és megrongálódott szeptember 11-én, de egyben maradt. Azóta a parton áll - mementóként.
Ez a Freedom Tower látványterve. Most azt mondják, hogy 2010-re lesz készen.
Itt állt a World Trade Center 2 tornya. Nagyban folyik az építkezés.
Ez egy új fejlemény. Az ikertornyok leomlása után egy helyi hölgy kitalálta, hogy az összes áldozat nevét felfesteti gyerekekkel kis kerámialapokra. A majdan elkészülő Freedom Tower múzeumában lesz a helyük.
Íme a 87 méter magas, 1902-ben épült Flat Iron Building. Ez volt az egyik első felhőkarcoló a világon.
Ez már másnap reggel. Cathyvel vettünk egy hop-on hop-off buszjegyet, és városnéztünk - ezúttal busszal. Az első látványosság a több mint 100 emeletes Empire State Building volt. Mivel irtó böhöm épület, a magassága nem volt annyira mellbevágó. Azoknál az épületeknél állt el inkább a lélegzetem, amelyek az East Side-on lakóházaknak épültek az utóbbi néhány évtizedben. Volt egy olyan, amelyik 96 emeletes volt, de csak 78 megálló van a liftjében, mert néhány luxuslakás többszintes benne. És a körülötte levő LEVEGŐT is megvásárolta az építtetője, hogy ne építhessen senki más oda, hisz az rontaná a kilátást!!! New Yorkban tényleg minden eladó!
Elsétáltam persze a Grand Central Terminalhoz is, tényleg gyönyörű pályaudvar. És a háttérben a Chrysler Building tornya.
Az utcai zenészek sem maradhattak el.
Itt kapta ölbe George Clooney Michelle Pfeiffert. Na jó, jó, abbahagyom...
A Bow Bridge. Te jó ég, hány filmben sétáltak itt át a szereplők!
És a várva várt pillanat! A CENTRAL PARK! Ehhez nincs is mit hozzáfűzni. Ősz New Yorkban. :-)
Micsoda szerelmespár! Valójában csak a lány csontvázát találták meg a régészek. De mellette két pár lábnyom lenyomatát is, olyan szorosan egymás mellett, hogy arra következtettek, hogy biztosan egy egymást átölelő pár lábnyomai.
Gondoltam a kenu-rajongó ismerősökre is! Ebben aztán elférnénk páran!
Angolul "bison", amerikaiul "buffalo" - szép nagy állat. Nem lehetett egyszerű ezekből 4000-et leölni 18 hónap alatt. Izé, gratulálunk, Buffallo Bill.
És aztán jött Holden Caulfield. Vagyis nem jött, én mentem a Museum of Natural History-ba, és ekkorra már tényleg érezhettem úgy, hogy a Zabhegyező útvonalát járom végig. Csak nekem nem kellett meglógnom a suliból, hogy ezt megtehessem.
Ez a hely csak nekem volt nevezetes. A Central Park sarkán Gábor megbízásából ettem egy hot-dogot a Gray's Papaya nevű büfében. :-)
Aztán elsétáltam Greenwich Village-be. Itt, a Christopher Parkban látható az a szoborcsoport, amely a melegek esélyegyenlőségéért folytatott küzdelmet jelképezi. A tér mellett található Stonewall Inn ugyanis az a hely, ahol 1969-ben az első tüntetésekért felelős csoportok gyülekeztek. Vicces, hogy a Christopher Streetről nyílik egy utca, amelyet Gay Streetnek neveznek, de nem az említett okokból. 150 éve hívják így, és mint tudjuk, a "gay" szó akkor még mást jelentett: "happily excited".
Sandra magamra hagyott (Cathy a New Yorkban élő kisebbik fiával töltötte a napot), így végre nyakamba vettem a várost. Elhatároztam, hogy nem állok meg egyetlen percre sem. Így is volt. Reggel 10-től este 9-ig egyszer sem ültem le. Először végigsétáltam a kínai negyeden, ami már majdnem teljesen felemésztette az olasz negyedet.
A következő reggelen gyönyörű napsütésre ébredtünk. A házigazdámmal, Sandrával átsétáltunk a Brooklyn Bridge-en, ami több okból is óriási élmény volt. Egyrészt, mert mindig imádtam ezt a hidat, egy rakat dokumentumfilmet megnéztem arról, hogy hogyan építették. Másrészt, mert a hídról eszméletlen kilátás nyílt Manhattanre, sőt, a távolban már a Statue of Liberty is feltűnt.
Ettől az 1879-ben felavatott neogót katedrálistól viszont elállt a lélegzetem. St. Patrick's Cathedral.
A Rockefeller Centert a modern építészet (pl. az Art Deco) egyik mintapéldányának tartják. Nekem látványra nem jön be. Ez az Atlasz-szobor pl. kifejezetten egy szocreál munkahősére emlékeztet. Még Bandi, a ló is eszembe jutott az Állatfarmból.
És persze ez az épületegyüttes arról is híres, hogy minden évben itt állítják fel az óriási karácsonyfát New Yorkban. Hát, ezt most nem láttam, még korán volt hozzá.
Szép gondolatok. Az egyik sorról eszembe jutott néhány volt kollegám... "I believe that the law was made for man and not man for the law." :-)
http://www.brown.edu/Administration/News_Bureau/Databases/Encyclopedia/search.php?serial=R0240
Az épületek mellett, az út szélén több mint 200 zászlótartó áll. Pl. az ENSz tagállamainak zászlóival.
A színdarab után sétáltunk egyet a környéken - megnéztük a Rockefeller Centert Midtown Manhattan közepén. A 19 darabból álló épületegyüttes (a maga nemében a legnagyobb magántulajdonban lévő komplexum a világon) a Rockefeller-család tulajdona , az 5. és a 7. sugárút közötti területet foglalja el. Mint minden New Yorkban, ez a jégpálya (Lower Plaza) is filmekből volt ismerős. A háttérben Prométheusz szobra. Szerintem itt bámulta a csillagokat a Serendipity c. film szerelmespárja...
Ezután megnéztünk egy darabot a Broadwayn: www.augustonbroadway.com - nagyon jó volt újra városban lenni, színházba menni, "nyüzsögni". A darab nagyon érdekes volt, egy Pulitzer-díjas drámaíró, Tracy Letts (férfi!) legújabb darabja. Kicsit olyan volt, mintha egy Tennessee Williams-darabot nyakon öntöttünk volna némi humorral.
Az ember nem is gondolná, mennyire tud hiányozni a
lehetőség, hogy bármikor beülhet egy moziba vagy színházba, egy klubba, vagy ilyesmi.
Az első estét a Times Square környékén töltöttük, vacsorára a Marriott egy meglepően olcsó nyilvános éttermébe mentünk, ahonnan csodálatos kilátás nyílt az éjszakai fényekben pompázó Broadwayre.
7-én Cathyvel, a mentorommal munka után bepattantunk a kocsiba, és átrobogtunk Bostonba, ahol egy estét Bennel és Kimmel (Cathy fia és annak a menyasszonya) töltöttünk. Aztán reggel nekivágtunk a nagy útnak, New Yorkba utaztunk. Brooklynban szálltunk meg Cathy egy ismerősének a házában.
Majd lefotózom a házat is meg az udvart, egyelőre csak pár képet csináltam: ez a szobám és a kályhám.
Szóval - akik eddig azt mondták, hogy a világ végén vagyok, hát, eddig nem voltam a legvégén, MOST már ott vagyok! :-) Ez a térkép a Brunswick alatt lévő félszigeteket ábrázolja. A helyiek ujjacskáknak nevezik őket az alakjuk miatt. Az én félszigetem neve Harpswell Neck, és kicsit lejjebb lakom a felénél. A ház mögött egy erdő van, néhány száz méterre pedig az óceán. A ház előtt fut az út, a túloldalon erdő, aztán megint az óceán. Szóval éjszaka jó sötét van, fával tüzelünk, amit részben az erdőben gyűjtünk hétvégén. Sétálunk a kutyával, egy fekete labradorkeverékkel, akinek Jamaica a neve. Vadregényes romantika. A suliba kb. 15 perc alatt jutok el, meg ugye a városba is.
Bejegyzések
