Már régen megígértem a házigazdáimnak, hogy készítek nekik valami magyarosat. Most elérkezett az ideje, nem halasztgattam tovább, és SIKERT ARATTAM! :-)http://desszert.eu/hortobagyi_husos_palacsinta - Hála a szuperjó receptnek, nem kevésbé annak, hogy anyukám gyakorlatilag végigasszisztálta a műveletet skype-on (God bless Skype...), nagyon finomra sikerült. (Azért magamtól is meg tudtam volna csinálni, de annyival jobb "kettesben" főzőcskézni, ugye, anyuci?) Vettem hozzá fűszeres vörösbort, és naaagyon jóllaktunk! És - mint mindig - hosszan és tartalmasan elbeszélgettünk. Annyira kedves és intelligens emberek, nagyon örülök, hogy megismerhettem őket!
A képeken nem látszik, de Nancy karján egy ideiglenes Obama-tetoválás díszeleg. Hihetetlen volt a hangulat itt az elmúlt pár napban. A választások napján a gyerekeknek nem volt iskola, de nekünk munkanap volt, így volt alkalmam meglesni az embereket, ahogy sorbaálltak a suli ebédlőjében felállított urnáknál. Sajnos a választások napja egybeesett a negyedév utolsó napjával, és mivel utálok javítani, természetesen most is az utolsó estére hagytam egy csomó javítanivalót. Azért sajnáltam ezt nagyon, mert a szomszéd nagy "Election Day Party"-t rendezett, és én is hivatalos voltam, de sajnos nem tudtam átmenni. Főztek egy csomó kaját, és vagy 15-en együtt ültek a tévé előtt, várták a szavazatszámlálás eredményét. Este f12-kor Jack, a házigazdám átjött, hogy szóljon nekem, "We won!!!" - úgyhogy bekapcsoltam a tévét, és megnéztem az acceptance speech-et. McCain beszédét még nem láttam, de majd megnézem a neten. Obama beszéde nagyon tetszett.
James, akivel carpoolozom, szerdán reggel karikás szemekkel, de óriási mosollyal a képén jelent meg a parkolóban; azt mondta, végre újra van kedve ebben az országban élni.
Hát, kíváncsian várom (mint mindenki), hogy Obama olyan ember-e, vagyis inkább, hogy olyan elnök lesz-e, amilyennek pillanatnyilag tűnik. Ha igen, az meglehetősen nagy fordulat lehet. Talán nemcsak Amerikának.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése