Így néz ki maga a "snowshoe", amit az ember a csizmájára csatol. És ezzel közlekedik az erdőben, a combig érő hóban. Gyönyörű a táj.
Jó dolog a "snow day", mert az ember nem számít rá előre, tehát felkészül a másnapra, mintha rendesen dolgoznia kellene, így ez a nap tényleg ajándék, egy nyert nap, amikor nem kell dolgozni, készülni, de lehet helyette pl. "snowshoeing"-olni... Főleg, ha a sok hó kidönt néhány fát, leszakad pár vezeték, és 3 napig áram és víz nélkül marad a ház... na ez nem poén...Mindenesetre ilyenkor mindenki odakint tölti az ideje nagy részét. Mivel sosem "hócipőztem" még korábban, ideje volt kipróbálni. Fárasztó, de nagyon tetszett! :-)
Aztán reggel egy telefonra ébred a superintendent irodájából, hogy ne menjen dolgozni. Ismét kinéz az ablakon, és ezt látja:
Az ember este ágyba bújik, kinéz az ablakon, és ezt látja:
Épp elbúcsúztunk a novembertől, amikor átélhettem az első hivatalos "snow day"-t Maine-ben. Hogy ez mit is jelent?
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése