


És ez már a nyílt ÓCEÁN!!! Végre ide is eljutottam! Cathy azt mondta: "It is Spain over there!" - hát, nagyon "over"... Gyönyörű volt!
Itt a szobrokkal is a halászokat ünneplik.
Cathy megtanította nekem a vitorlázás alapjait, aztán átadta a kormányt... kicsit megijedtem, amikor feltámadt a szél, és éreztem, hogy én tartom a hajót, de nagyon jó érzés volt száguldani a vízen! Közben láttunk két delfint és egy fókát is, de sajnos nem volt idő lefényképezni őket - hiszen kormányoznom kellett!!! 
A homárcsapdákat bóják jelzik, hogy a csónakokkal ki lehessen őket kerülni. Talán látszik, mennyi bója van egy ekkora öbölben. Sok. 
Csodás volt a vizen! Maine jelképe a homár. Egy halásznak ("lobster-man") általában 800 (!!!) homárcsapdája van, és naponta 400-at húz ki a vízből... jó korán felkel, kimegy a vízre, kihúzza a csapdát, és ha túl pici a homár, visszadobja. Van, amelyik homárnak így sincs szerencséje: a sirályok lesben állnak ilyenkor. Az iskolában kijelöltek nekem egy mentort, aki segíteni fog mindenben. Cathy nagyon kedves nő, tényleg MINDENben segít, pedig még el sem kezdődött az iskola. Vele vadászok autóra (lehet, hogy hétfőn vehetek is egyet!), megmutatja a környéket, megismertet a leendő kollegákkal, segít eligazodni a tananyagban, és ha ez még nem lenne elég: MA ELVITT VITORLÁZNI! Ebben a gyönyörű házban bérelt egy szobát, amikor annak idején Brunswickbe költözött, és a vitorláshajóját most is ebben a kikötőben tartja. Innen indultunk útnak, miután egy kis parti vendéglőben friss homárt majszoltunk ebédre...






Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése