2009. június 13., szombat

Monhegan Island

A nap végén eltűnődtem, milyen lehet egy 75 lelket számláló szigeten élni. Szinte felfoghatatlan ez a 21. századi agy számára. Én nem tudnék itt élni, ez nyilvánvaló, ugyanakkor van benne valami varázslatosan elbűvölő.

Ez pedig a könyvtár.

Hihetetlen, de a helyiek gyerekei még ma is ide járnak iskolába...


A kis házak a szigeten egyszerűen varázslatosak. Rengeteg a virág, gyönyörű zöld a fű.



Ez az egyik legismertebb kép itt a szigetről. Sok festő festette le a kis pirostetős házikót a világítótoronnyal.

A hotel - a sziget közepéről, a domb legtetejéről.







A sziget hegyes-dombos-sziklás partvonalán túraútvonalak vezetnek körbe.

A sziget tele van festőkkel. Amatőrök és profik egyaránt járnak ide ihletet nyerni.

Monhegan Hotel. Éppen esküvő zajlott, hatalmas vendégsereg volt a házban.



Kikötő a szigeten.



Elindult a komp. A távolban már látszik a sziget.

Ez a kompkikötő. Innen indultunk; majd a hosszú nap végén, elfáradva, éhesen, itt ettünk homáros szendvicset.

Monhegan Island 22 km-re fekszik a partvonaltól. Jelenleg kb. 75 lakosa van, akiknek többsége halászattal foglalkozik. Ezen kívül néhány szálloda, bed and breakfast és sok gazdag ember nyaralója található a szigeten. De amiről a fantasztikus sziklás partjain kívül nevezetes a sziget, az a művészkolónia, aki itt él, vagy ide jár festeni. Az egyik legismertebb maine-i festőcsalád, a Wyeth-ek is laktak ezen a szigeten.

Mivel ma csodaszép napunk volt, Cathy-vel elkocsikáztunk New Harborbe, kompra szálltunk, és elmentünk Monhegan Islandre.

Nincsenek megjegyzések: